(Aki olvasta, az tudja miért...)
Az elmúlt hetekben felmerült bennem pár kérdés. Építgetem
már 3 éve ezt Pannon Gekkós dolgot. Próbálok minden eszközzel azon lenni, hogy
jól menjenek túrák. Mindenki azt kapja, amit várt. Stb…elcsépelt mondatok. Mindegy,
én ezt tudom!
Sokan élvezik annak az előnyeit, hogy nem kell a nagyképű, béna,
vagy nemtörődöm utazásszervező cégekkel 3x, 5x annyiért túrázni menni. Persze,
milyen természetes az is, hogy van kisbusz olcsóér, felszerelés ingyé’, vagy egészen
jelképes összegekért. Meg az is, hogy engem bármikor fel lehet hívni és segítséget,
tanácsot lehet kérni, megbeszélni a dolgokat…és mindezek ellenére meg
rosszindulatú, hamis pletykák céltáblájává válok…Hát akkor meg mi a fenének
csináljam ezt tovább? Miért a mások örömére menjek 27x ugyan oda túrázni? Miért
öljek még több pénzt autóba, felszerelésbe, pólóba, franc tudja mibe? Eddig több
mint 3,5 milló Ft-t fektettem ebbe „kis” akármibe. Az egyetlen profit idáig az
volt, hogy én is jól éreztem magamat a túrákon. Eddig ez elég is volt! Most
viszont elegem lett a fúrásból! Hát ezen gondolkodtam az elmúlt hetekben és
vonultam vissza kissé a virtuális függősség világából.
Szóval, arra jutottam, hogy a jövőben másként fogom tenni a dolgomat.
Többet fogok a saját fejlődésem érdekében mászni. Kevesebb nyílt túra lesz. Továbbiakban
nem szívesen látom túráimon azokat az embereket, akik rendszeresen a szakmai és
emberi lejáratásomon fáradoznak. (Ha gondjuk van, bármikor elém állhatnak és elmondhatják,
vagy mögém és kinyalhatják!)
Természetesen a normálisak ebből nem sok mindent fognak érezni! Őket
továbbra is szeretem és várom!
Arrivederci,
Gábor
